Zsenik, akik fogyatékossággal éltek

Zsenik, akik fogyatékossággal éltek

Maradandót alkotni mindenki számára kihívás, de még nagyobb teljesítmény, ha valamilyen testi vagy lelki rendellenességgel teszi ezt valaki. 

A következő lista négy olyan világhírű ember életét vizsgálja, akik fogyatékosságuk ellenére nagy hatást gyakoroltak a társadalomra. 

Vincent Van Gogh

Rendellenessége: elmebetegség (1853-1890)

Vincent Van Gogh

Vincent Van Gogh flamand festő volt, alkotásai nagyban hozzájárultak a modern művészet megalapozásához. Tíz évet felölelő pályája során 900 festményt és 1 100 rajzot alkotott. Manapság az ő néhány képe a létező legdrágább: az Íriszek címűt 53,9 millió dollárért adták el, a Doktor Gachet portréja 82,5 millió dollárt ért.

Pontosan nem ismert, milyen elmebetegségben szenvedett, az orvosai akkor epilepsziát állapítottak meg, de ma már ezt nem fogadják el tényként. Valószínűsítik, hogy szifilisz-betegség okozta paralízisben szenvedett, bár ez sem bizonyítható. Némely kutató genetikai úton öröklődő betegségre gyanakszik, amely agykárosodást idéz elő, illetve felmerült a mániás-depresszió és skizofrénia lehetősége is. Öncsonkítása következtében a művész előbb kórházba, majd szanatóriumba került. 1889-ben beutalták egy pszichiátriai klinikára, ám depressziója az idők során egyre súlyosabbá vált. 1890. július 27-én, 37 éves korában mellbe lőtte magát, két nappal később meghalt. Ezek voltak utolsó szavai: "a keserűség örökké tart".

A Van Goghot ellátó orvos, dr. Félix Rey rajza a nevezetes fülről, illetve annak helyéről (Bancroft Library, UC Berkeley)

Van Gogh

Ez az ember vagy őrült volt, vagy megelőzött mindenkit, de nem tartom kizártnak, hogy mindkettő igaz. – mondta Camille Pissarro évekkel Van Gogh halála után. 

Ludwig van Beethoven

Rendellenessége: *siket (1770-1827)

Beethoven

*Mi a különbség a süket és a siket között? Nem halló személy esetén a köznyelv a süket változatot is használja, amelynek azonban melléknévként "ostoba és buta" értelme is van (süket alak, süket duma), ez lehet az oka, hogy az orvosi és a hivatali gyakorlatban a siket forma terjedt el.

Beethovenre széles körökben a történelem nagy zeneszerzőjeként tekintenek. Első nyilvános zongora szereplésére nyolc éves korában került sor, Mozart irányítása alatt tanult Bécsben. Húszas évei közepére már hírnevet szerzett magának, mint kiváló zongorista, aki kiszámíthatatlan és ragyogó rögtönzéseiről volt híres.

1796-ban, 27 évesen tífuszos lett, hallása ezután kezdett romlani rohamos tempóban. Eleinte fülcsengésre, sípolásra és a bal fülének problémáira panaszkodott levelezéseiben. Élete utolsó 25 évét siketségben élte, ennek ellenére belevetette magát a munkába és megalkotta legkiválóbb zeneműveit. 

John Forbes Nash

Rendellenessége: Skizofrénia (1928-2015)

John Nas
DPA / AFP / Joerg Carstensen 

John Forbes Nash; Nobel-díj nyertes amerikai matematikus, akinek a játékelmélet, a differenciális geometria és a részleges differenciális egyenletek területén végzett munkája alapjaiban változtatta meg ezeket a témaköröket. Fiatalkorában a tudományos kísérletek iránt érdeklődött, amelyeket szobájában hajtott végre. Kémiát és matematikát tanult az egyetemen.

1959-ben komoly jeleit kezdte mutatni a paranoiának, és kiszámíthatatlanul viselkedett: úgy hitte, egy szervezet üldözi őt. Még ugyanebben az évben beutalták kórházi kivizsgálásra, ahol paranoiás skizofréniát állapítottak meg nála. A kezelés után ismét felvették a kórházba - ezúttal önkéntesen jelentkezett -, ahol kilenc évig volt és elektrosokkot kapott.

Miután 1970-ben elhagyta a kórházat, fokozatosan kezdett felépülni, munkája sikeresebbé vált, és különböző díjakban, illetve elismerésekben részesült. Élen jár ezek közül az 1978-as Neumann János Theory Prize és a gazdasági tudományok Nobel Emlékdíja, 1994-ben.

A Russel Crowe főszereplésével bemutatott "Egy csodálatos elme" című Oscar-díjas alkotás nagy vonalakban az ő életrajzán alapszik. 

Stephen William Hawking (1942-2018)

Rendellenessége: ALS (Amyotrophic Lateral Sclerosis) 

Hawking
Andrew Cowie / AFP / Europress

Stephen William Hawking brit elméleti fizikus, akinek világhírű tudományos karriere több mint negyven évet ölel fel. A Királyi Tudományos Társaság tiszteletbeli, a Tudományos Akadémia élethosszig tartó tagja, és 2009-ben kitüntették a Szabadság Elnöki Érméjével, amely az Egyesült Államok legmagasabb fokú polgári elismerése.

9 éves koráig az osztályában egyike volt a legrosszabb tanulóknak, de korai diákéveiben is mindössze átlagosra hozta ki a jegyeit. Édesapja az Oxfordra szerette volna járatni, amely ösztöndíj nélkül nem valósulhatott meg, a megalapozó vizsgán viszont közel tökéletes pontszámot ért el fizikából. 

Súlyosan korlátozta gyógyíthatatlan betegsége, a zavar jelei először 1962-ben jelentkeztek, amikor felvették Cambridge-be (egyetem). Sokszor szédült, elesett, elvesztette az egyensúlyát és egy lépcsőfordulónyit zuhant, beütve a fejét. A betegség megállapítására 21 éves korában, nem sokkal az esküvője után került sor - az orvosok mindössze csak két évet jósoltak. Fokozatosan elvesztette a kéz és a láb mozgatásának képességét, valamint a hangját, majd szinte teljesen lebénult.

Érdekesség: 2008-ban, a NASA fennállásának 50. évfordulójára rendezett eseményen Hawking kifejtette véleményét a földönkívüli élettel kapcsolatban. Elmondása szerint, az univerzum nagyságából kiindulva, szinte biztos, hogy vannak más primitív és intelligens létformák, bár az utóbbit ritkábbnak vélte. Viccesen megjegyezte, hogy ennek még a Földön is fel kell bukkannia. - IGN Hungary

Nem csupán kiemelkedő szakmai sikerei által ismert, hanem a laikusoknak szóló ismeretterjesztési munkássága révén is azon kevés tudós közé sorolható, akik részei lettek a populáris kultúrának is.

Ti milyen fogyatékossággal élő híres embereket ismertek?

Ez is érdekelhet: Nikola Tesla gyerekkora

Felhasznált források: Van Gogh, BeethovenJonn Nash, Hawking, kamaszpanasz, L!ife, Kiemelt kép: Esőember c. film