A történelem híres férfifalói

A történelem híres férfifalói

Hogy érdek vagy valódi vágy fűtötte a szereplőket, azt utólag már nem könnyű megállapítani. Ahogy azt sem, hogy az intrika színezte-e át a nem csak pikáns történeteket, de segítségükkel magát a személyiséget is, illetve a képet, ami fennmaradt az utókor számára.


Kleopátra, az érzéki

Az ókor egyik legismertebb nőalakja, a diadalmas nőiség, a csáberő jelképe évezredek óta. Időszámításunk előtt I. század egyiptomi királynője, 39 évet élt. Az egyiptomi uralkodóház (Ptolemaiosz-dinasztia) szokása szerint saját öccsével kötött házasságot, annak halála után egy másik fivérével, majd vérszerinti fiával is frigyre lépett, de ezeknek a házasságoknak csak szokásjogi, formai jelentősége volt a dinasztia érdekében. Julius Caesar szeretőjeként öt évig élt Rómában, ahol a római előkelők gyűlölték és szenvedélyesen pletykáltak róla: egzotikus külsejéről, hajviseletéről, arcfestéséről, érzéki szájáról, ami mind kihívást jelentett az örök város világában.

Kleopátra

A feljegyzések szerint viszonylag alacsony, csinos, gondosan ápolt, hangsúlyozottan csábos nő volt. Fennmaradt a hajviselete (az újra meg újra divatba jövő Kleopátra frizura), valamint szépségének megőrzése érdekében tejben fürdött. Intim kényeztetéséről is legendák maradtak fenn, állítólag mestere volt a gyönyörnek: a rómaiak "húsos ajkúnak", mohón falónak" gúnyolták emiatt. Fiatalon, 14 évesen szeretett bele a római lovasság parancsnokába, Antoniusba, akivel Julius Caesar halála után még kb. 12 éven át együtt élt, és ikreket szült neki.


Madame de Pompadur

Szinte mindenki számára ismert XV. Lajos francia király szeretője, aki óriási befolyással bírt az uralkodó felett. És ezt nem is rejtette véka alá. A király kegyeit kihasználva nem vesztegette idejét, hatalmával élt is, így aki komoly pozícióra vágyott az udvarban, annak először Madame de Pompadur kegyeit kellet elnyernie.

Madame de Pompadour

Sok pletyka terjedt el a hölgyről, de mivel irányítása volt, így értelemszerűen nem volt minden körben népszerű. Ellenben az bizonyos, hogy okos és előrelátó volt. Tudta, hogy a király előbb-utóbb ráun, ezért nem várta meg ezt a pillanatot, hanem maga keresett az uralkodó mellé újabb és újabb csinos szeretőket. Arra persze ügyelt, hogy ezek a nők alacsony származásúak és buták legyenek, így ne tudják veszélyeztetni az ő ráhatását. Ennek következtében a király mellett szeretőből bizalmas baráttá alakult, ám politikai befolyását töretlenül megtartotta.


Mata Hari

Margaretha Geertruida Zelle Leeuwardenben született. Később kurtizánként vette fel a japános hangzású Mata Hari álnevet, majd több híres ember szeretője is volt. Az I. világháború idején Franciaország, Spanyolország és Anglia között utazgatott, ám az nem egyértelműen bizonyított, hogy valójában kémnőként dolgozott-e szülőhazájának.

Nagy Katalin

A 18. század fontos uralkodónője Nagy Katalin, aki amúgy Zsófia néven született, és egy német hercegi családból származott.

Nagy Katalin

Róla is rengeteget pletykáltak – nem mindig alaptalanul. Szeretőit külön lakosztályba zsuppolta, címekkel és birtokokkal kényeztette. A férje, a gyermeteg lelkű III. Péter útjában volt, ezért palotaforradalmat szervezett ellene. Nem ment férjhez újra, nehogy megint osztozni kelljen a trónon, inkább maga köré gyűjtötte azokat a nemeseket és katonákat, akikre bizton számíthatott. Közülük kerültek ki a kegyencei is.


Miközben élénk szerelmi életén csámcsogott az udvar, ő széles látókörű, művelt európai uralkodóvá vált, Voltaire-rel és Diderot-val levelezett, modernizálta az orosz jogrendszert, átalakította az oktatást és támogatta a kultúrát. 1774-ben került az udvarhoz Grigorij Alekszandrovics Patyomkin, aki Katalin kedvenc szeretője volt. Patyomkint a pletykák szerint hatalmas szerszámmal áldotta meg az ég, de nemcsak a testiség kötötte össze őket, hanem a politika iránti rajongás is. Két éven át elválaszthatatlanok voltak, és rengeteget civakodtak. Végül a cárnő kitette a férfit az ágyából, de jó viszonyban maradtak egész életükben.

Lady Emma Hamilton

A 18. század másik uralkodónője és "Marylin Monroe-ja", aki ujja köré csavarta Horatio Nelson admirálist, az abukiri és trafalgari csaták hősét.

Lady Emma Hamilton

Kétségtelenül a század legszebb asszonya volt, aki a legmélyebb nyomorból indult, és a királyi trón magasába emelkedett. Kurtizán, tehetséges előadóművész, kegyencnő egy személyben, aki kézről-kézre járva eljutott Sir William Hamiltonhoz, az angol kormány nápolyi nagykövetéhez. Sir William fülig beleszeretett az alacsony sorú lányba, és feleségül vette: a vőlegény 61, a menyasszony 31 éves volt ekkor.


Ezután az egykori kéjhölgy a nápolyi királyné barátnője lett, sőt a korabeli szennylapok szerint több is, mint barátnő. És akkor jött az igazi szerelem, ami híressé tette: a 40 éves Nelson admirális forró szerelemre gyulladt a még mindig csak 37 éves Emma iránt. Sőt, a férj tudtával, Emma és Nelson szeretők lettek - olyannyira, hogy kapcsolatukból két lány született. Azonban Emma csillaga leáldozott, férje és Nelson halála után az angol közvélemény gyorsan leírta. Megjárta az adósok börtönét, majd ivásra adta a fejét, és teljesen elszegényedve halt meg 1815-ben, májzsugor következtében.

Marilyn Monroe

1926-ban, Norma Jean Mortenson néven látta meg a napvilágot Los Angelesben. Nehéz körülmények között nevelkedett, egy ideig árvaházban is élt. A második világháború idején hadiüzemben dolgozott, később meztelenül állt modellt. 1948-ban szerepelt először a felvevőgép előtt, igazán azonban az Aszfaltdzsungel után kezdtek beszélni róla. Az 1953-ban forgatott Niagara című film jelentette a nagy kiugrást, amelyben nőiessége teljes pompájában ragyogott. Ebben az évben még két főszerepet játszott (Az urak a szőkéket szeretik és a Hogyan menjünk férjez egy milliomoshoz című filmekben), s képe megjelent a Playboy magazin első számában.


Noha filmjei nem képviseltek azonos esztétikai minőséget, egyvalamiben közösek voltak: igyekeztek maximálisan kiaknázni vonzerejét, s olykor-olykor még drámai színészi alakítás (Kallódó emberek), önfeledt komédiázás (Van, aki forrón szereti) is színezte a jellemrajzát. Először 16 évesen vezették oltár elé, ez a házasság - egy munkással - négy évig tartott. Később már hírességekhez ment feleségül: 1954-ben Joe DiMaggio baseball játékoshoz, majd 1956-ban Arthur Miller drámaíróhoz.

Flörtjeiről legendák keringenek, állítólag Yves Montand, John F. Kennedy elnök és fivére, Robert sem tudott ellenállni csábító szépségének. Bár JFK egyetlen házasságon kívüli kapcsolatát sem ismerték el hivatalosan, széles körben ismert volt, hogy az elnök képtelen feláldozni Casanova-életét a házasság oltárán. A "skalpok" közül a legnagyobb kétségkívül Marilyn Monroe volt, amely románcnak az 1962-ben a New York-i Madison Square Gardenben előadott Happy Birthday adott lendületet.

Marilyn Monroe 1962. augusztus 5-én bekövetkezett halála után a filmcsillagnak az elnökkel folytatott szerelmi viszonya egyre nagyobb publicitást kapott. 


Boleyn Anna

1507 körül látta meg a napvilágot. I. Ferenc francia király udvarában nevelkedett, s 18 évesen került az angol udvarhoz Aragóniai Katalin, Henrik első feleségének udvarhölgyeként. Anna tökéletesen megtanulta a nyelvet, magába szívta a francia kultúrát és etikettet, így igazi esemény lett, amikor 15 évesen nővérével bemutatták az udvarban. Itt több futó viszonyt is lebonyolított, s nemsokára Henrik szeme is megakadt rajta.

VIII. Henrik akkoriban már hosszabb ideje próbálta VII. Kelemen pápát rávenni, hogy semmisítse meg Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, mivel felesége képtelen volt életképes fiú utódot világra hozni. A pápa azonban vonakodott a házasság felbontásától, mire Henrik úgy döntött, saját kezébe veszi a dolgot és bigámiát követett el: 1533. január 25-én titokban feleségül vette a már terhes Boleyn Annát.


A hölgy családja javára használta erősödő befolyását, apja Ormond és Wiltshire earlje, bátyja a királyi tanács tagja lett, a királyi kegyből kiesett nővére búsás kegydíjban részesült, ő maga pedig megkapta a Pembroke márkinője rangot, ami saját jogán is főnemessé tette.

Boleyn Anna

Ez történelmi esemény volt, több szempontból is: a házasság megkötése, illetve Henrik első házasságának megsemmisítése körüli bonyodalmak vezettek az anglikán egyház megalapításához és e nász gyümölcse lett a későbbi I. Erzsébet, a szűz királynő, aki alatt Anglia nagyhatalommá emelkedett. A női szépség iránt fogékony Henrik hamar ráunt azonban az állandóságra és újabb viszonyokba bonyolódott, emiatt egyre gyakoribbak lettek a házastársi veszekedések. Annát már csak egy fiúgyermek menthette volna meg, de 1534-ben elvetélt, 1536 januárjában pedig egy halva született fiút hozott világra; sorsa ezzel megpecsételődött. 1536-ban VIII. Henrik házasságtörés vádjával bíróság elé állíttatta, s a bíróság halálos ítélete alapján lefejezték.


Felhasznált források: Hisórtiamozaik, WMN, Múlt-kor

Megosztás