A "tengerek embere"

A "tengerek embere"

Mindenki rajong a csupamosoly palackorrú delfinekért, intelligensek és barátságosak, elbűvölő teremtmények. Elfogultan vagy sem, de szerintünk ők a "tengerek embere" - a cikkben kifejtjük, miért gondoljuk így.

Még 2013-ban történt Hawaii partjainál, hogy egy búvárhoz úszott segítségért egy horgászzsinórba gabalyodott palackorrú delfin. Egyértelműen jelezte, hogy bajban van, majd türelmesen és békésen tűrte a kiszabadító műveletet (pedig még ollóra is szükség volt). 

Az oktatónak sikerült eltávolítani az akadály nagy részét, de amikor a búvárok többi tagja is segíteni próbált, akkor elúszott és nem tért vissza. Videón is sikerült megörökíteniük, amelyen egy vadon élő állat az emberektől kér segítséget.

Eltérő közegben élő intelligens fajok közti kommunikáció:

Bár a delfin és az ember is emlős, de különböző utakon fejlődtünk. 65 millió évvel ezelőtt feltehetően így nézett ki a delfin őse (ez volt az utolsó korszak, amikor a mi őseinkkel volt bennünk valami közös). 

delfin őse

A mi ősünk a szárazföldön maradt, azonban a delfinek őse, a mesonychid a tengert választotta, ahol először kétéltűvé vált, majd úszóhártyás lába lett, végül teljesen vízi élőlénnyé alakultak és a járásra szolgáló végtagjaik elcsökevényesedtek.

A YouTuben kutakodva számos kutyás haverkodásával találkozhatunk, nincs is szükség túl sok információra, a videó önmagért beszél.

Becslések szerint úgy 30 millió évvel ezelőtt az agya drámaian megnőtt és új érzékelőrendszere fejlődött, amit "visszhang képzéses érzékelésnek" nevezünk. A nagy méretű agy nem feltétlenül jelenti, hogy az állat intelligens, megbízhatóbb irányadó az agyvelő-hányados: EQ. Az állatok agya kontrollálja testüket, értelmezi, amit az érzékszervek jeleznek és reagál a környezetére. A legtöbb nagy méretű állatnak nagy az agya, szüksége is van hozzá a koordináláshoz.

Az EQ az agy méretének aránya a test méretéhez képest.

Ha az állat agya nagyobb, mint azt a testmérete indokolná, akkor a fennmaradó kapacitás az intelligenciát szolgálhatja, vagyis ez a felesleg használható gondolkodásra, kommunikációra, illetve alkalmassá teszi a társadalmi életre. 

Az 1-es EQ azt jelenti, hogy állatnak a testéhez mérten átlagos méretű az agya, a 2-es azt jelenti, hogy kétszer akkora, mint az átlagos.

Az orangutánnak van a 4. legmagasabb EQ-ja: 1,8-as. A csimpánz a 3. helyen áll: 2,2-2,5-el. A mi EQ-nk 7,4-7,8-as. A második legmagasabb EQ-ja a delfinnek van, a palackorrú delfiné 5,3-as. A kérdés az, hogy vajon mit csinálnak a fennmaradó agykapacitással kezek és lábak nélkül? Azt tudjuk, hogy kommunikálnak, társas lények, mégsem tudunk beszélgetni velük. 

A palackorrú delfinek másodpercenként képesek 800 irányított hangot is kibocsátani, amivel megérzik azt is, ha egy nő gyermeket vár.

delfin-kismama
Csodálatos Állatvilág

Mivel a delfinek tüdővel lélegeznek, rendszeresen a felszínre kell úszniuk levegőt venni. Ennek fontos szerepe van az újszülöttek első perceiben is. Születésekor a kis delfin "fordítva" jön a világra, vagyis a feje bukkan ki utoljára, azért, hogy az akár két órán át is elhúzódó szülés alatt ne fulladjon meg a vízben. A vemhes nősténynek az ellés során a csoport egy másik nőstény tagja, a "bába" segít. Az anyaállatnak szülés után első dolga, hogy a vízfelszínre vigye a kicsinyét lélegezni. Többek között ebben segédkezik a "bába". Eközben a csoport többi tagja sem tétlenkedik: a közelben úsznak, hogy megvédjék a vemhes nőstényt és kicsinyét egy esetleges támadótól. - National Geographic

Bár agyunk felépítése különbözik, de az összetettségi szintjét tekintve nagyon is sok a hasonlóság. Felismerik magukat a tükörben, képesek új viselkedési formákat tanítani és tanulni, illetve saját jövőképpel rendelkeznek.

Hihetetlen memóriájuknak köszönhetően akár 20 év távlatából is képesek felismerni egy régi jó barátot, ismerőst. Egy jellegzetes hangjelzés alapján azonosítják magukat, amely egész életükben nem változik, gyakorlatilag nevet adnak maguknak csettintő, csattogó ultrahangok sorozatával. Emiatt jó eséllyel a társak felismerésében még jobbak is az embernél, hiszen mi főleg az arcok alapján azonosítunk, ami pedig rengeteget változik az évek alatt. - kulturpara.blog

A palackorrú delfinek különösen erős kötelékeket alakítanak ki egymással és alakítottak ki velünk is az idők során. Nem egy olyan esetet figyelhettünk meg, amikor a végletekig segítik sérült vagy beteg társukat (pl., ha azok bármi miatt nem voltak képesek felúszni a felszínre, az egészséges egyedek felsegítették, hogy levegőhöz jusson), de nemcsak egymást, hanem az embereket is gyakran megsegítik (pl. cápatámadás esetén gyakran körbeússzák a cápa által prédaként kinézett embert, sőt csoportosan neki is úsznak a cápának, hogy elijesszék azt).

A delfinek és a többi nagy tengeri emlősök esetében az alvás nem úgy zajlik, ahogy nálunk. Az egyik szemüket állandóan nyitva tartják, és agyuk egyik féltekéje ébren marad, hogy időnként feljöjjenek a felszínre levegőt venni, és reagálni tudjanak a veszélyre. Bár a másik agyféltekéjük alszik, az is csak alacsony hullámú alvásban van. - Csodálatos állatvilág

Szeretik az emberi társaságot, a közelséget, ezt bizonyítja az a sok eset, amikor együtt úsztak fürdőzőkkel, vagy követték a hajójukat és körülöttük ugráltak, illetve a következő videóban egy wakeboardos hölgy siklását tették örökre emlékezetessé:

Ez is érdekelhet: Delfin-sziget