A relativitáselmélet anyja?

A relativitáselmélet anyja?

Segített, vagy nem segített Albert Einstein első felesége? Talán a leggyakoribb kérdés, melyet sűrűn feltesznek. Vajon mennyiben járult hozzá Mileva Marić imádott férje tudományos eredményeihez?

Egy Emma nevezetű folyóirat hasábjain jelent meg: Mileva ötleteinek köszönhetően emelkedett Einstein a fizika csúcsára, és vált később világhírűvé - azaz, szerintük Mileva a "relativitáselmélet anyja".

Mileva Marić 1875-ben a Vajdaságban született, és az első nő volt az (ekkor még) Osztrák-Magyar Monarchia történetében, aki külön engedéllyel fiúgimnáziumba járhatott. Kitűnő bizonyítvánnyal később Svájcba utazott, leérettségizett Zürichben, majd megint csak egyedüli nőként elkezdhette a felsőfokú tanulmányait - ahová a már nőcsábász hírében álló Albert Einstein is beiratkozott.

Hamarosan összebarátkoztak, majd fellángolt közöttük a szerelem: Te vagy egyetlen reményem, szerelmem, te hű lélek! - írta levelében 1900 késő nyarán Albert Einstein.

A későbbi géniusz családja ellenezte a kapcsolatot a néhány évvel idősebb lánnyal, aki gyermekkori tuberkulózisa miatt sántított, de Mileva egyszerre volt matematikus és fizikus, "kiszámíthatatlan boszorkány", tudós és tüzes szerető, aki "este és éjszaka egyformán képes volt felszítani és lelohasztani a vágyat".

Minden megváltozott, amikor váratlanul teherbe esett, és Einstein sem fogadta örömmel a hírt, ráadásul Mileva másodjára is megbukott a főiskolai vizsgákon, így véglegessé vált, hogy nem szerezhet diplomát. Anyagi nehézségeik miatt hazautazott családjához Újvidékre, ott szülte meg gyermekét, 1902-ben. 

A kislány, Lieserl sorsa ismeretlen, talán adoptálták vagy árvaházba került, illetve szintén nem bizonyított hír szerint újszülött korában meghalt, de bármi is történt, nagyon megviselte az immár édesanya Milevát, a későbbi súlyos depressziós rohamai ekkor kezdődtek.

Ennek ellenére 1903-ban házasságot kötöttek. Kapcsolatuknak nem tettek jót azok az írásba foglalt feltételek sem, amelyeket a jövendő férj kötött ki. Kitételként szerepelt, miszerint kötelessége gondoskodni ruházatáról, napi háromszori étkezéséről, valamint: "nem vársz tőlem gyengédséget; háló- és dohányzószobámat azonnal és ellenvetés nélkül elhagyod, ha erre megkérlek; íróasztalomat KIZÁRÓLAG én használhatom". 

Míg kezdetben valószínűleg a Curie házaspár példája lebeghetett Mileva szeme előtt, akik házasságuk évében kapták meg a fizikai Nobel-díjat, ám a feltételekkel a közös út ábrándja véget is ért. A szerelem mindkét oldalról kihűlt, és nem csak azért, mert a tudós folyamatosan dolgozott: Einstein ekkoriban már elvált unokatestvére, Elsa körül legyeskedett, Mileva pedig egyre több időt töltött a szüleinél.

Albert első tudományos cikkét még mindkettejük nevével adta le, az utolsó pillanatban viszont, arra hivatkozva, hogy Wir sind ein Stein (egy kő vagyunk), kihúzta felesége nevét.

Amikor 1905-ben a Svájci Szabadalmi Hivatal tisztségviselőjeként Einstein négy, a laikusok számára alig érthető tanulmánnyal teljesen megváltoztatta a newtoni világképet, megalkotva a világ leghíresebb egyenletét, az E=mc²-et, a tudós már egyetlen szóval sem említette felesége szerepét - igaz, másét sem.

A csúcsra vezető úton azonban kétségtelenül első felesége volt legfontosabb kísérője, annak ellenére, hogy házasságkötésük után feladta saját tudományos ambícióit.

Történetük szomorú véget ért

Két fiuk - Hans Albert (1904) és Eduard (1910) - születése után kapcsolatuk egyre méltatlanabbá vált, így végül többévi különélés után Einstein 1914-ben hivatalosan is válást javasolt, amibe az asszony beleegyezett. Még abban az évben a két fiúval végleg kilépett Einstein életéből.

Mileva és a gyerekek: Hans Albert (balra) és Eduard

Einstein a vagyon elosztásakor a Nobel-díj összegét ajánlotta fel Milevának, amit még meg sem kapott, hanem megérzésére támaszkodott. Valószínűleg emiatt keltek szárnyra azok a híresztelések, hogy nem egyedül írta a modern fizikát megalapozó tudományos cikkeit -, amelyek a tudósok szerint mindegyike Nobel-díjat érdemelt volna, valamint ez alapozhatta meg azt a feltételezést is, mely szerint a relativitáselmélet kidolgozásában is nagy szerepe volt a feleségének.

A matematikai vonatkozásokat a nő ellenőrizte, illetve nemcsak megtanult magyarul, de Eötvös Loránd értekezéseit ő olvasta fel és fordította le férjének. Nehéz utólag különválasztani a munkájukat, de az írásaik és Einstein későbbi nyilatkozatainak elemzése alapján a koncepció minden esetben a híres tudósé volt. Albert tanulmányai olyan radikálisak voltak korábban, hogy csak 1921-ben nyert fizikai Nobel-díjat, a válási papírokat viszont 1919-ben írták alá (amikor már 5 éve különéltek). 

ÉRDEKESSÉG

Albert Einsteinnek számos sejtését és elméletét igazolták az utókor fizikusai - a videóban pedig egy gazdasági jellegű jóslata vált valóra népmesei módon. 1922-ben egy küldönc kapta az üzenetet borravaló helyett (tokiói hotelben), ahol előadó körúton járt a tudós. Amikor a londiner kopogtatott a szobája ajtaján, nem volt nála apró, így felkapott egy darab papírt, írt rá néhány szót, majd azt mondta, hogy ez többet ér majd:

"A nyugodt, szerény élet több örömet hoz, mint az állandó izgalommal járó siker hajszolása".

A cikk három forrásra támaszkodott: egy szerb szerzőnő életrajzára, aki arra hivatkozik, hogy Mileva apjának Einstein egyszer állítólag azt mondta: "Mindent, amit létrehoztam és elértem, Milevának köszönhetek. Ő az én zseniális ihletőm és védangyalom, nélküle soha nem kezdtem volna el, így nem is fejeztem volna be a művemet." - sokan idézik Einstein egyik levelét is, amelyet 1901. március 27-én írt Milevának: "Milyen boldog és büszke leszek, amikor ketten együtt egy szép út végén győztesen befejezzük a relatív mozgásról szóló munkánkat.", illetve a lifemagazin.reblog összegzésére, valamint kiegészítésként a Wikipédiára.

Ez is érdekelhet: Einstein aranyköpések

Kiemelt kép: Wikipedia