Magyar szabólegény merénylete: Ferenc József

Magyar szabólegény merénylete: Ferenc József

1853 február 18-án hajtotta végre sikertelen merényletét Libényi János szabólegény, aki Bécs városában próbálta meggyilkolni Ferenc József császárt.


Ferenc József egyike a magyar történelem vegyes megítélésű alakjainak, aki azzal kezdte 18 évesen uralkodását, hogy leverte az 1848/49-es magyar szabadságharcot és kivégeztette annak aradi vértanúit. (Kiegyezés: 1867, ekkorra megítélése hazánkban már javulni kezdett, királlyá is koronáztuk.)

Az 1850-es évek elején gyűlölet övezte személyét, a magyar lakosság nem tudta megbocsátani a császárnak és az osztrákoknak bosszúját és a szankciókat.

Kezét - mert ő ölt, maga a király
egy nép arcába törölte bele.
Nem volt e földnek Petőfije már!
Így kezdett lenni Ferenc Józsefe.

- írta róla Illyés Gyula Október című versében.


Az emberek elszántan követték Deák Ferenc "passzív ellenállás" programját és rajongtak az osztrák hatóságokat, csendőrséget kigúnyoló alföldi betyár, Rózsa Sándorért. 

…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol. - Ferenc József utasítása Haynau számára

Ilyen körülmények között voltak, akik igazságot követeltek és elégtételért kiáltottak, közéjük tartozott egy magyar szabólegény, Libényi János is. A 21 éves fiatalember nem tudta megemészteni a véres megtorlást és elnyomást, előbb Budára, majd Bécsbe utazott. A vele majdnem egykorú (alig 23 éves) uralkodó rendszerint testőrök nélkül szokott a bécsi várban sétálni, köztudott volt akkoriban, hogy hosszan elidőzött a Karintiai-kapu bástyáján. Úgy tervezte elmegy a várba, ott elbújik egy bokorba vagy fa mögé, majd az arra sétáló császárra veti magát és leszúrja konyhakésével, amiért ártott hazája népének.


Az önkényuralom időszakának egyik leghírhedtebb eseménye

Libényi merényletkísérlete akár sikerrel is járhatott volna, hiszen Ferenc József valóban szerette a magányos sétákat, - bár ezek alkalmával soha nem hagyta el a várat és rendszerint több tucat ember tudott útvonaláról - testtőröket valóban nem alkalmazott. A magyar szabólegény jól megtervezett akciója éppen egyszerűsége miatt volt veszélyes: 1853 február 18 -án könnyedén bejutott a várba és el is rejtőzött. Az ifjú merénylő, mikor a császár odaért, villámgyorsan lépett akcióba és szúrta meg hátulról a nyakát. - Fabius blog

Ám nem volt halálos, mert a fegyver megcsúszott az uralkodó kikeményített gallérjának nyakán, a katonai egyenruhát viselő őfelségének jelentős védelmet nyújtott. Második esélye már nem volt, O'Donnel Miksa őrnagy (szárnysegéd) és egy bécsi polgár (Josef Ettenreich) azonnal a földre teperték.


"Az orvosi jelentés szerint: A mai napon aljas módon Őfelsége tarkóján ejtett szúrt seb szerencsére nem ért létfontosságú szerveket. A sebesülést követő megrázkódtatással és szövődményekkel azonban még mindig számolni kell. Őfelsége általános állapota kielégítő. A császár ellen elkövetett összesen hét merényletből ez okozta a legkomolyabb sérülést, sokáig komoly kockázat volt, hogy elveszíti szeme világát." - 24.hu

A Wiener Zeitung napilap még aznap délután különszámban adott hírt a gyilkossági kísérletről: Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet. Őfelségét délután fél 1-kor, a Kärtnerthor közelében fekvő bástyánál tett sétája során alattomos módon hátulról támadta meg egy bizonyos személy, és egy konyhakéssel megsebesítette tarkóján. Az orvosok nyilatkozata szerint a sebesülés nem életveszélyes. Őfelsége szárnysegédje a helyszínen azonnal elfogta a gyilkost. Őfelsége szerencsés megmeneküléséért ma este 6 órakor Te Deum-ot tartanak a Stephanskirche-ben.


Hajtóvadászat indult Libényi János szabólegény ellen, aki bevallotta, hogy elégtételt akart venni, mivel az aradi vár katonai szabójaként személyesen látta 1849. október 6-án az aradi vértanúk kivégzését. 8 nappal merényletkísérlete után, 1853. február 26-án akasztották fel. Ausztria átfogó nyomozásba kezdett esetleges cinkosai után, de értelmetlen letartóztatásokon kívül (elrettentésül több barátját ítélték 15 éves várfogságra) nem találták nyomát összeesküvésnek.

Tanulság? Valószínűleg a szabólegény rávilágított arra, hogy a magyarság mennyire elszánt, ha szabadságáról van szó - az ifjú uralkodó ezt saját bőrén tapasztalhatta meg azon a bizonyos napon. 

Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő véres megtorlás után még gyűlölt zsarnoknak számított, de végül a "boldog békeidők" uralkodójaként vonult be a magyar történelembe. - múlt-kor

Ez is érdekelhet! Aki feleségül vett egy 14 gyerekes nőt: Gróf Széchenyi István


Felhasznált források: fabius.blogRubicon, 24.hu