Legendás történet?

Legendás történet?

Aki az utóbbi napokban belépett a Facebookra, szinte biztos, hogy találkozott a következő sztorival, amit főként nők mantráznak a következő megosztás kíséretében: Minden sikeres férfi mögött áll egy nő. (Helyesen: Minden sikeres férfi mögé odaáll egy nő. - by Danger) 


"Egyik este Churchill és felesége elhatározta, hogy tesznek egy sétát Londonban... Ahogyan haladtak az utcákon, egyszer egy utcaseprő odalépett hozzájuk, de nem a miniszterelnököt szólította meg, hanem annak feleségét... Clementine és az utcaseprő pár percig, jókedvűen beszélgetett. Azután Churchill kíváncsian érdeklődött, hogy miről esett szó kettejük között. A nő azt felelte, hogy ebbe a férfiba volt szerelmes fiatal lány korában...
– Látod, drágám! Milyen jól tetted, hogy nem hozzá mentél feleségül, hiszen most egy utcaseprő lenne a férjed...
Clementine szigorúan Churchillre nézett, majd így válaszolt...
– Nem, édesem. Ha hozzá mentem volna feleségül, akkor belőle lett volna miniszterelnök!"

Bizonyíték nincs, hogy valóban elhangzott-e a párbeszéd, a Google sem találja eredetijét, csak hoaxként az említést. Viszont hasonló szövegkörnyezetben terjedt már korábban, olvassuk együtt a másik verziót!


"Hillary és Bill Clinton Chicago külvárosában autózva kíséretükkel elhaladtak egy autójavító műhely mellett. Hillarynak eszébe jutott, hogy ez a műhely egyik barátjáé volt régen. 
Az elnök mosolyogva így szólt a feleségéhez: Ha hozzámentél volna, most egy autószerelő felesége lennél! 
Mire Hillary: Nem, akkor most egy autószerelő lenne az Egyesült Államok elnöke..."

A történet bármely országban elmesélhető, a miniszterelnök neve pedig csereszabatos. A feleségé is. Clementine lehet Hillary, lehet Jacquline vagy Ethel, netán Anikó. De ugye Mátyás királyról is keringenek legendák, közben meg korántsem úgy történt minden, ahogy.


Szerelem második látásra

Winston Churchill, amikor 1908-ban feleségül kérte élete asszonyát, már összehozott öt könyvet, képviselővé választották, több háborús övezetből tudósított, számtalan cikket írt, és rengeteg előadást tartott. Sok új kifejezést alkotott: ő találta ki többek közt a csúcstalálkozó és a Közel-Kelet szavakat is. 

Clementine Hozier-vel Churchill 1904-ben, egy bálon ismerkedett meg, de csak két évvel később, egy újabb véletlen találkozás alkalmával mélyült el. A nő 23 évesen abban az időben már nem számított fiatalnak, ugyanez vonatkozik a "brit bulldogra" is, aki - mint a korabeli sajtó rosszmájúan megjegyezte - nem volt ugyan Clementine-nál egy milliméterrel sem magasabb, de tizenegy és fél évvel kétségtelenül idősebb volt nála.


A politikus nem számított alfahímnek, ha a nőkről volt szó, és talán nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, amikor eldőlt, hogy házasságot kötnek, két olyan ember állt oltár elé, akik a lelkük mélyén a hűséget választották. Nem véletlenül zárta bőbeszédű visszaemlékezéseinek ifjúkori fejezetét a következő szűkszavú megjegyzéssel: 1908-ban megházasodtam, és attól fogva mindig boldogságban éltem.

Nemcsak szerető hitves, de igazi harcias amazon is volt, az államfő erőszakos természetének mérséklését és megzabolázását joggal tulajdonítják neki. Ő volt érzelmi támasza és első számú bizalmasa. Gondoskodott az otthon nyugalmáról, a háztartás irányításáról és a gyerekekről, pedig nem lehetett könnyű felnevelni négyüket. A világ sokkal tartozik ennek az asszonynak - ezt ismerte el a brit kormány is, amikor Churchill halála után saját jogon kapott főrendi címmel tüntette ki Clementine-t. 

Ez is érdekelhet: Churchill humoros párbeszédei


Felhasznált forrás: lovemylife.reblog, ng.hu