József Attila sötét oldala

József Attila sötét oldala

A magyar költészet kiemelkedő alakja, akivel az élet kegyetlen volt, hiszen félárva gyermekként ifjúsága tele volt lemondással, felnőttként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel.

"József Attila 32 évnyi földi pályafutása valami olyasmi esszenciáját adta egy költő létének, mellyel a legtöbb laikus manapság is azonosítja a művészlétet: szegénység, nélkülözés, lázadás, identitásválságok, tudatmódosítók, személyiség- és magatartászavarok, korai halál, és a mindezekből és a földöntúli tehetségből táplálkozó zsenialitás, mely minden versének minden egyes során belengi." - írja bevezetőjében az ectopolis.hu

Rövid élete alatt több múzsája is volt, de kapcsolatai rendre sikertelenek voltak. Még sokkal nagyobb gyerek vagy, mint én - írta a költőnek szakító levelében Vágó Márta -, de mivel csak két évvel vagy fiatalabb nálam, nem adoptálhatlak, pedig, akármennyire is haragszol mindig érte, ez volna az egyetlen megoldás. Nem tudsz nevelni, vezetni, nem bízok az ítéletedben, nem érezlek okosabbnak magamnál, hogy támaszom lehetnél, csak sokkal-sokkal jobbnak, emberebbnek, tisztábbnak, igazabbnak, és ezért nagyon szégyenlem magam előtted!

26 éves korától pszichoanalitikus kezelésre járt, majd a vitatott öngyilkossága előtt két évvel Gyömrői Edithez került analízisre, akibe a költő a tőle megszokott hévvel azonnal beleszeretett. A nő nem viszonozta páciense érzéseit, ez a kudarc pedig valószínűleg meggyorsította szétesését, később már agresszív fenyegetéssel ostromolta.

József Attila: Amikor ez a nő kezelésbe vett, arra vállalkozott, hogy meggyógyít. Rá kellett jönnie azonban kezelés közben, hogy én csak akkor gyógyulok meg, ha odaadja magát nekem. Amikor megtagadta tőlem a testét, a gyógyeszközt vonta meg tőlem.  

"Mindennek tetejébe még el is jegyezte magát egy másik férfival, ekkor a költő megüzente neki, megöli mindkettőjüket. Napokon keresztül élesre fent konyhakéssel a kabátja alatt és bokszerrel a kezében leselkedett a pszichológusnőre, majd egy nap becsengetett hozzá. Nekiment Gyömrői Edit vőlegényének a bokszerrel, majd miután a férfi leszerelte, keservesen zokogni kezdett." - írja az Origo

Hozzá, illetve hatására íródott a Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben című öngyógyító, önanalitikus szövegfolyam, és több rövidebb analitikus "ihletésű" szöveg.

"A modern magyar irodalomtörténet és kulturális emlékezet és olvasói szeretet egyik legnagyobb dilemmája, hogy kiadható és olvasható-e a Szabad-ötletek jegyzéke. Hol húzódik a határ az intim, személyes és a nyilvános, közös között? Egy zseniális költő fullasztó képekben, delejező metaforákban tomboló szövege lehet-e csupán orvosi dokumentum, patologikus kórisme, vagy szükségszerűen műalkotás, szürreális stílusjegyekkel, fontos életrajzi információkkal, amelyet jogunk van olvasni. Kik vagyunk mi olvasók? Lélek-kukkolók vagy megértő távoli barátok? Ha kezünkbe kulcsot is kapunk, benyithatunk-e ama "héttoronyba"? Akárhogyan is: ez az egyik legfelkavaróbb szöveg, amit valaha papírra vetettek." - olvashatjuk a könyvajánlóban

Figyelmeztetés!

A Szabad-ötletek jegyzékének kiadása a magyar irodalom egyik legvitatottabb kérdése, mely sokak véleménye szerint soha nem szabadott volna, hogy a közönség elé kerüljön. Egy ember világának azon mélységeit tárja fel, melyek talán jobb, ha sosem kerülnek napvilágra. Mások azonban azt vallják, hogy a szöveg hozzásegít a versek értelmezéshez, és ilyen szempontból lényeges dokumentuma az életműnek. Mivel a Szabad-ötletek jegyzéke helyenként rendkívül felkavaró, és fennáll a lehetősége, hogy olvasás után jelentősen változhat a költőről kialakult kép, kötelességünknek éreztük, hogy erről előre figyelmeztessük az olvasót, amely ide kattintva érhető el. 

József Attila verseit olvasva az ember hajlamos úgy érezni, hogy ezért megérte pokolra menni. És közben elfelejtjük, hogy az a szerencsétlen, aki ezeket írta, mérhetetlenül áhítozott a szeretetre, hogy a szeretet visszatartsa őt oly dolgok elkövetésétől, amelyeket félt megtenni. Őt olyasmiért verték, amit soha nem tett volna, ha szerették volna. Ő az a gyermek, akit nem szerettek, s akit ezenkívül azért vertek, mert nem tudták elviselni azt, hogy nem szeretik. (Szabad ötletek jegyzéke)

Később szinte valamennyi múzsa – Gebe Márta, Espersit Caca, Saitos Valéria, Wallesz Luca, Szántó Judit, Vágó Márta, Illyés Gyuláné – közreadta élményeit arról a férfiról, akinek valójában ők tartoztak köszönettel, hiszen József Attila tette őket halhatatlanná.

Aki tovább érdeklődne a témában, annak itt egy rövid kis összefoglaló videó.