Híres emberek utolsó szavai

Híres emberek utolsó szavai

A történelem híres vagy jelentős alakjai még a halál küszöbén is képesek voltak eleganciával távozni az élők sorából. Összegyűjtöttünk néhány elgondolkodtató, esetleg vicces, de mindenképpen emlékezetes feljegyzéseket.

Oscar Wilde (1854-1900) írónak remek humora volt, amikor egy estélyen megkérdezték tőle, hogy mit csinált aznap, szerényen csak ennyit felelt: "Egyik versem nyomdai levonatát javítottam. Egész délelőtt töprengtem, végül kihúztam egy vesszőt. Délután folytattam a munkát, aminek az lett az eredménye, hogy visszaállítottam azt a bizonyos vesszőt." A halál torkában sem hazudtolta meg önmagát, miután fülműtét után elérte a vég, a betegszobában utolsó szavai ezek voltak: "A tapétám és én halálos párbajt vívunk. Valamelyikünknek mennie kell." A tapéta nyert.

Winston Churchill (1874-1965) kiemelkedő képességű államférfi, akiről többnyire azt tudjuk, hogy politikus volt, azt már kevésbé, hogy Nobel-díjas író is. Oscar Wilde után a leghumorosabban idézhető brit, mi is válogattunk aranyköpéseiből és humoros párbeszédeiből. Bár a szavakat remekül forgatta, de azt találta mondani: "Untat ez az egész". Ezután kómába esett, majd kilenc nap múlva elhunyt.

Sigmund Freud (1856-1939) a pszichoanalízis megteremtője, aki az emberi lelket kutatta, tulajdonképpen magával az élettel foglalkozott. Ezért is volt megrendítő, amikor így kiáltott fel halálos ágyán: "Ez abszurd! Ez abszurd!"

Marlene Dietrich (1901-1992) a végzet asszonyaként hódított a filmvásznon. Élete utolsó szakaszában visszavonult élt lakásában, de titkárnője (aki egyben barátnője is volt) folyamatosan látogatta a fekvőbeteg színésznőt. Amikor közeledett a vég, papot hívott a 90 éves sztárhoz, ám Marlene a következő szavakkal utasította vissza az utolsó kenetet: "Miről kellene önnel beszélnem? Randevúm van a főnökével."

Karl Marx (1818-1883) filozófus halálos ágya mellett ott strázsált a házvezetőnője, aki az utolsó pillanatok egyikében megkérdezte tőle, hogy mit szán utolsó szavaiként. A kommunista munkásmozgalom teoretikusa így felelt: "Menj ki! Az utolsó szavak csak az olyan ostobáknak számítanak, akik életük során nem mondtak semmit." 

Joe Dimaggio (1914-1999) a baseball történetének nagy alakja, aki sportpályafutása ellenére láncdohányos volt. Élete utolsó szakaszában egészsége meggyengült, tüdőrák műtétje után a játékosnak még az utolsó pillanataiban is gyönyörű exfelesége, Marilyn Monroe járt a fejében, akivel mindössze kilenc hónapig voltak házasok. Utolsó szavai ezek voltak: "Végre találkozom Marilynnel".

Richard Feynman (1918-1988) elméleti fizikust a nemzetközi szkeptikus mozgalomban is úttörőként emlegetik, aki előszeretettel leplezett le csalásokat és hívta fel a figyelmet arra, hogy megfelelően kivitelezett trükkökkel a legjobb szellemi képességű embereket is be lehet csapni. Hosszú betegeskedés után a következő mondattal búcsúzott: "Utálnék kétszer meghalni. Unalmas."

Bob Marley (1945-1981) a reggae zene koronázatlan királya. Mindössze 36 évesen, rák következtében vesztette életét, ám utolsó leheletével is egy életbölcsességet osztott meg fiának: "Pénzért nem vehetsz életet."

George Orwel (1903-1950) a világhírű 1984 című regényének megírásakor már súlyos beteg volt, és főműve megjelenését csak hónapokkal élte túl. Utolsó leírt szavai a következők voltak: "Ötvenéves korára mindenkinek olyan arca lesz, amilyet érdemel." 46 éves korában érte a halál (tüdőtuberkolózis), úgyhogy már soha nem tudjuk meg, mi lett volna az ő jussa.

Raffaello (1483-1520) A beszámolók szerint magához tért a reneszánsz olasz festő utolsó óráiban, majd megkérdezte: "Honnan jön a napfény?" Azt már nem hallotta, mit felelnek neki, végül annyit mondott: "Boldog…", de már nem maradt ideje befejezni a mondatot.

Benjamin Franklin (1706-1790) az Egyesült Államok egyik alapító atyja, aki szinte minden tudományágban jelen volt (akkoriban még nem specializálódtak), például elektromos kísérletei vezettek a villámhárító feltalálásához. Élete végén visszavonult a közügyektől és otthonában érte a halál (84 évesen). Lánya igyekezett könnyíteni a szenvedéseit, így megkérte, üljön fel az ágyában, hátha úgy könnyebben lélegzik - Franklin utolsó szavai: "Egy haldokló már semmit nem tud könnyen csinálni."

Humphrey Bogart (1899-1957) a klasszikus hollywoodi film nagy férfiikonja, az akkori korszak ideálja. A Casablanca c. film sztárja egész életében erős dohányos volt, és gyakran erősen ivott, ha nem dolgozott. A betegségéről szinte sohasem beszélt, az orvosi segítség pedig már túl kevés volt és túl későn történt. Ezt bánta meg a halálos ágyán: "Sosem kellett volna whiskyről Martinire váltanom."

Stan Laurel (1890-1965) színész, komikus, aki a Stan és Pan klasszikus páros főszereplőjeként ismert. "Bárcsak síelhetnék…" - mondta, mire az ápolónő megkérdezte: "Ó, Mr. Laurel, szeret síelni?" A válasza: "Nem, de szívesebben síelnék ahelyett, amit épp most csinálok." Stan Laurel ezt a haldoklásra értette, ezek a szavak hagyták el utoljára a száját. Szívrohamot kapott, négy nappal később, 74 évesen halt meg.

Salvador Dalí (1904-1989), akinek már nem sok életkedve volt imádott felesége halála után, ráadásul idegrendszere is károsodott. A spanyol festőzsenit utolsó kérdése így hangzott: "Hol van az órám?" - ami leghíresebb festményére is vonatkozhatott. 

Arkhimédész (i.e. 287-212) ókori matematikus Szirakuza ostromakor halt meg. Egy római katona szúrta le a homokba rajzolgató, gondolataiban elmélyült tudóst - talán az ingerelte fel a harcost, hogy Arkhimédész rászólt, mikor berontott hozzá: "Ne zavard köreimet."

Nostradamus (1503-1566) a tomboló pestis időszakában élt (erről itt írtunk: fekete halál), aki pestisdoktorként is ténykedett. A csillagász-asztrológus jóslatait többnyire csak utólag sikerül értelmezni, de önmagával kapcsolatban meglátta a jövőt: "Napkeltekor már nem találtok élve" - mondta titkárának, aki másnap tényleg holtan találta mesterét.

Ez is érdekelhet: Halálraítélt gyilkosok utolsó mondatai

Felhasznált források: IndependentLove My L!fe, Player