Csernobil (Pripjaty) - kevésbé ismert tények

Csernobil fotó az evakuációról - 1986. április 27.

Fotó az evakuációról - 1986. április 27. (Chernobyl National Museum)

Az embereknek mindent hátra kellett hagyniuk maguk után, háziállatoktól kezdve a nagyszülők fényképéig. Volt otthonuk, pénzük, barátaik, biztonságérzetük, ÉLETÜK. És az egész világ körülöttük néhány óra leforgása alatt darabokra hullott... Többezer, jobbára Ikarus és Laz busz mentette a helyi lakosokat Pripjatyból, illetve a környező falvakból, de katonai járművek is besegítettek a kitelepítésbe. Beléptek egy ismeretlen jövőbe, kisemmizve, kétségbeesetten tekintve előre.

A csernobili robbanás milliók életét változtatta meg 1986. április 26-án; alapjaiban rengette meg az emberek tudományba és atomenergiába vetett hitét, a szocialista tájékoztatáspolitika legnagyobb kudarca lett, és erősen hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. 

1986 április 29. napilap atomkatasztrófa New York

A csernobili katasztrófára emlékezve a Szevodnya című ukrán napilap kevésbé közismert érdekességet tett közzé - melyet több webes portál infóival is kiegészítettünk -, a világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi balesetéről.

A Discovery Channel animációja a robbanásról

Az egyik ilyen, hogy a reaktorrobbanást követően alig egy hónappal, 1986. május 23-án újabb tűz ütött ki az erőműben. A lángokat 8 órán át tartott megfékezni. Az oltásban 268 tűzoltó vett részt, akik közül sokan súlyos sugárfertőzést kaptak. A tűzeset tényét Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezető rendeletben szigorúan bizalmas információnak minősítette. A titok csak a Szovjetunió 1991-ben történt szétesése után került nyilvánosságra.

A csernobili atomerőmű közvetlen közelében a katasztrófa utáni első napokban olyan magas volt a sugárzás szintje, hogy az elhárítási munkálatokban résztvevő egyik dolgozónak barnáról kékre változott a szeme színe. - írja az ukrán lap.

A Chernobilwel szerint ugyanakkor magát a robbanást több tényező véletlen egybeesése okozta. A szemtanúk szerint az első robbanást piros lángok, a másodikat pedig világoskék lángok követték, ami után egy gombafelhő emelkedett a reaktor fölé. 

"A nukleáris katasztrófa is véletlen egybeesés volt. Egy másik, ilyen jellegű munkára specializálódott műszaknak kellett volna elvégeznie a reaktorban a kísérletet. Ezt azonban kilenc órával későbbre halasztották, mert a közelgő május elsejei ünnepségek miatt teljesíteni kellett a villamosenergiatermelési tervet. Ez a késedelem azt jelentette, hogy a kísérletet egy másik műszaknak kellett kiviteleznie, nem pedig annak, amelyik előkészítette. A kísérletet végző éjszakai műszakban kevesebb tapasztalt munkás volt."

2017. júniusban Csernobil központjában egy volt kollégiumot szállodává alakítottak, ahol egy éjszaka mindössze 200 hrivnyába, azaz kb kétezer forintba kerül. A szobákban van televízió, zuhanyzó, sőt, még Wi-Fi is.

A közösségi portálok sztárja a Szemen névre keresztelt róka. A szelíd állat az atomerőmű munkásainak egykor otthont adó Pripjaty "szellemvárosban" él, és némi élelemért cserébe szívesen barátkozik az odalátogató turistákkal.

Szemen a róka
Kép: Chernobyl TOUR

Noha mostanra az atomerőmű körüli terület java része már biztonsággal látogatható, még mindig vannak olyan úgynevezett "forró pontok" a zónában, ahol a megengedettnél magasabb mértékben vannak jelen sugárzó anyagok (főként cézium- és stroncium-vegyületek). Ezek beépülhetnek az emberek és állatok csontjaiba, fogaiba és más szöveteibe, és súlyos egészségkárosodást okozhatnak.

Az úgynevezett tilalmi zóna 2 600 négyzetkilométer, területén az ukrán fővárosból - Kijevből - három férne el. A csernobili zóna erdeit az ember távozása óta számos állatfaj vette újra birtokba. Mások mellett hiúzok, bölények jelentek meg, de még medvék is visszaköltöztek - utóbbiak legalább 150 éve nem éltek már a térségben. A vaddisznók is jól érzik itt magukat, senki sem vadászik rájuk, mivel az élelem, amivel táplálkoznak radioaktív (nyilván így ők is), ezért érthetően nincs rájuk igény.

Zóna állatvilág
Kép: elenafilatova.com

Svetlana Alexeenko az utolsó személy, aki Pripjatyban született, 1986. április 26-án, tíz órával a nukleáris baleset után. Férjezett, két egészséges gyermeke született. A bal oldali képen édesanyjával láthatjuk, Valentinával, jobb oldali képen pedig napjainkban. 

Pripjaty utolsó szülötte
Kép: English Russia

"Van viszont egy kevésbé ismert története a katasztrófának. Tíz nappal az első robbanás után egy másik, az előzőnél is komolyabb fenyegetés jelent meg a csernobili atomerőműnél: egy vészhelyzetekben használt medence a robbanás szélén állt, ezt használták a lángok ellen a tűzoltók. A nukleáris reakció moderátora ebben a típusban még grafit volt, nem pedig víz, mint a mai reaktorokban; ezért tudott égni, ezért kellett oltani.

A reaktorban addigra agyag, homok és bór volt: ezeket helikopterekkel juttatták oda, így próbálták megfékezni a tüzet. Az eredmény lávaszerű anyag volt, felgyűlt a reaktormag körül, lassan átégette volna magát, majdnem elérte az alatta található vizet. Ha odáig eljutott volna, a keletkező gőz, tömeges robbanások, az abból keletkező radioaktív csapadék EURÓPA NAGY RÉSZÉT RADIOAKTÍV SIVATAGGÁ VÁLTOZTATTA VOLNA." - írja az Index

Ettől a folyadéktól kellett megvédeni a medencét és a reaktormagot 

Elefántláb folyadék
Kép: US Department of Energy

A csernobili atomerőmű két mérnöke, Alekszej Ananenko és Valerij Bezpalov látható a bal oldali fotón, jobb oldali képen egy dolgozó, Borisz Baranov. Gyanítható, hogy a két mérnök utasításba kapták a merülést, mert ők a radioaktív víz mélyén is biztosan megtalálták a szelepet. 

Alekszej Ananenko és Valerij Bezpalov, valamint Borisz Baranov.

Vállalták, hogy alap búvárfelszereléssel emberek millióinak életét mentik meg. Alámerülve a halál árnyékában, a Lenin Atomreaktor négyes blokkjának vízgyűjtőjébe, a "pokol tavát" leengedték.

Ők azok a hősök, akik életük kockáztatásával igyekeztek összegyűjteni a reaktorlávaként emlegetett kóriumot, a csernobili robbanás legszörnyűbb végtermékét.

A két mérnök tudta, hogy hol kell keresni a szelepeket, a munkás pedig egy lámpást vitt, hogy lássák, merre mennek. Sikeresen teljesítették a küldetést, 20 ezer tonna folyadék folyt ki. A merülés nélkül a későbbi jelentések szerint egyértelműen robbanás következett volna be. 

A csodával határos módon a három búvár túlélte, a történteket az utókor túlozta el.

"Bezpalov és Ananenko a legutóbbi elérhető információk szerint még 2018-ban is éltek, utóbbi továbbra is a nukleáris energetika területén dolgozott. Baranov már valóban meghalt, de ő is csak 2005-ben, amikor 65 éves korában megállt a szíve." - írja frissítésben az Index

Likvidátorok indulnak a sérült blokkba:

Likvidátorok indulnak a sérült blokkba
Kép: Sputnik / Kostin Igor

Kilóra árusítják Csernobilt a fosztogatók - írja a 24.hu

"Az egyik megrendelőm azt a transzparenst kérte, amelyet a pripjatyi kultúrház színpada fölé feszítettek ki a legutolsó pártgyűlés alkalmával" - meséli az egyik kincsvadász. - "A minap pedig jelentkezett valaki, aki az egyik lakótelepi ház homlokzatán függő, öt méter átmérőjű szovjet címerért volna hajlandó komoly összeget fizetni.

A kispénzű vásárlók megelégszenek a korabeli Pravdákkal, apró gyerekjátékokkal, kormos serpenyőkkel, kopott KRESZ-táblákkal vagy akár egy fél pár gumicsizmával is - a lényeg, hogy a Geiger-Müller számláló mutatója alaposan kilengjen.

Az pedig, hogy a csernobili eredetű sugárzó emléktárgyak előbb-utóbb mind az eladót, mind pedig a vevőt szép lassan megölik, az ő szigorú magánügyük." 

Elefántláb 

elefántláb
Kép: US Department of Energy

A kísérteties fotón bolygónk legmérgezőbb masszája látható, az ún. kórium. Nem egyféle anyag, hanem többféle összetételű, a hatalmas hőtől megolvadt radioaktív üzemanyagok keveréke. Lávaként hömpölygött a katasztrófa idején az erőműben, s formája miatt "elefántláb"-nak nevezett megszilárdult ömleny látható a fenti képen, a szarkofág belsejében.

11 tonnányi ömlött az erőmű gőzleeresztő csövein, magába olvasztott mindent, amihez csak hozzáért. A maghasadás következtében a benne lévő urán bomlása miatt évente nagyjából 10 kilóval lesz könnyebb, a végleges lebomlásig halálos sugárzást bocsát ki magából. 

Ha a nagy nukleáris elefánt valaha is kiteszi onnan a lábát, irgalmatlanul nagy veszélyben leszünk... 

De vajon ki szerepelhet a képen? Annyira kilógott a fehérköpenyes vezérlőtermi fotók sorából, hogy az önjelölt újságíró elkezdett nyomozni. - itt írtunk erről korábban

A tragédia még tart, de 2016 óta 105 méter magas fémszarkofág védi a Csernobili Nukleáris Biztonsági Központot, és már turistautakat is szerveznek a Magyarország észak-keleti határától 830 kilométerre fekvő szellemvároshoz.

Minden kultúra hagy itt valamit az emberiségnek, valami halhatatlant. Mint az egyiptomiak a piramisokat, vagy a judaizmus kora ránk hagyta a Bibliát, a görögök a filozófiát, a rómaiak a törvényeket, és mi itt hagyjuk a szarkofágot... Egy építmény, amely valószínűleg túl fog élni egy csomó korszakot...

Az HBO GO minisorozat az 1986-os csernobili nukleáris katasztrófa történetét, az emberiség történetének legsúlyosabb, ember által előidézett katasztrófáját, illetve az orosz tudósok Európa megmentéséért folytatott drámai küzdelmét dolgozza fel. 

Felhasznált további források: Chernobyl TOURGigazineFOCC West Lothian, Angelfire, Energiaklub, MTI, Blikk, Femina