Alfred Hitchcock árnyéka

Alfred Hitchcock árnyéka

Ha valami igazán meglepő, akkor az Alfred Hitchcock és félelme. A borzongatás atyjáról ugyanis nehéz elhinni, hogy volt egyáltalán bármi, amitől megijedt.


Stílus az, amikor önmagunkat utánozzuk. - röviden így fogalmazta meg saját munkásságát Alfred Hitchcock. A 20. század zseniális filmrendezője technikai újításaival és korszakalkotó eszközeivel olyan iskolát teremtett, melyekből a filmipar a mai napig képes táplálkozni. 

Kiemelt képen a Madarak című film plakátján szerepel, ahol kissé flegmatikus tekintettel szemléli a vállán terpeszkedő varjút, miközben rettegett a tojásoktól.

Még a látványa is elborzasztotta, többször említette is, hogy fizikai rosszullét fogja el, ha meglátja a fehérjében úszó sárgáját. Saját szavaival: A vér vidám, piros színű. De a tojássárgája sárga, visszataszító. Soha nem is kóstoltam. Jó tudni, hogy a rendező, aki milliókat ijesztett meg, maga sem volt mentes a félelemtől.


Legendásan morbid humorát volt kitől örökölnie: édesapja (londoni zöldségkereskedő) valamilyen csínytevése után egy üzenettel küldte a helyi rendőrörsre - miután gyerekként a levelet átadta a szolgálatban lévő rendőrnek, az azonnal bezárta egy cellába. Tíz perccel később a biztosúr kiengedte, magyarázatul annyit hozzátéve, hogy Ez történik azokkal az emberekkel, akik rossz dolgokat tesznek. A pedagógiai módszer "totális siker" volt, egész életében rögeszmésen rettegett a rendfenntartóktól, a filmjeiben is megfigyelhető a hozzáállása, többnyire erőszakos halállal végzik... Állítólag ezért nem tanult meg vezetni sem, hogy ne állíthassák meg a járőrök. 

Nem szeretett konfrontálódni, kerülte a nézeteltéréseket, kedvenc rejtekhelye az irodája kanapéja mögött volt. Az Alfred Hitchcock bemutatja (1955) sorozat készítésekor, ha bármi probléma adódott, ott is előszeretettel bujkált a producer elől. 


Hitchcock gyűlölte a notórius későket, a Pyscho poszterén figyelmeztette is a mozilátogatókat:

Hitchcock- Psycho poszter

És a Madarak plakátján is rosszallását fejezte ki, hogy nem lesz igazi a filmélmény, ha nem érkeznek meg időben a vetítés kezdetére.

"Kérem, ne a film végét nézzék meg először!!! Tekintsék meg az elejétől!"

Hitchcock- Madarak plakát

A borzongatás atyja a frászt hozta az angol nézőkre a londoni bemutató után, amikor a közönség elhagyta a premier végén az Odeon mozit a Leicester Square-en, a fákon elrejtett hangszórókból ugyanis rikácsoló és csapkodó madarak hangja fogadta őket... Nyilván még mindenki erősen a film hatása alatt volt, szóval igencsak megijedhettek.


Sajnos erről nem találtunk fotót, de itt egy két évvel későbbi fénykép a helyszínről (1965), amikor Sean Connery üstökösként felívelő színészi pályafutása elkezdődött (James Bond megformálásáért):

Sean Connery - James Bond

ÉRDEKESSÉG

Alfred Hitchcock-ot bár öt alkalommal is jelölték rendezői Oscar-díjra, de mindannyiszor üres kézzel távozott - az Amerikai Filmakadémia végül 1968-ban az Irving G. Thalbergről elnevezett életműdíjjal "kárpótolta". Átvételekor mindössze annyit mondott, hogy "köszönöm", majd még hozzáfűzte, hogy "mindenkinek nagyon köszönöm", de akkor már kikapcsolták mikrofonját. 

Talán hiúsága is szerepet játszott abban, hogy filmjeiben rendre látható néhány másodperc erejéig. Ezek a *cameoszerepek aztán védjegyévé váltak.

*kámeamegjelenés (angol:cameo) olyan rövid karakterszerepet jelent, melyet ismert színész vagy személyiség alakít. Jellemzője, hogy épp csak feltűnik a műben, sok esetben még szövege sincs, vagy az csupán egy-két szóból áll. Alfred Hitchcock az elsők között volt, néha csak mint valakinek az árnyéka.


A pillanatnyi cameók aztán olyan népszerűek lettek, hogy a rendező egy idő után attól félt, az teljesen elvonja a nézők figyelmét a történetről, vagyis azt vadásszák, mikor bukkan fel a vásznon. Így néhány filmjének egészen az elején, akár a főcím alatt letudja ezt a kötelező kört. 

Az alábbi kis videóban összegyűjtötték szerepeit:

Neked van megrögzött szokásod, amit talán magad sem értesz, hogy miért? Oszd meg velünk hozzászólásban!

Ez is érdekelhet: Kétmondatos horrornovellák


Felhasznált források: WikimediaFidelio, Antiques Trade Gazette, Port, Wikipédia