1918 - spanyolnátha

spanyolnátha

Egy korabeli kezelőorvos így írt a szörnyű járványról: "A betegek arca elkékül, és véres köpetet ürítenek köhögéskor, reggelente pedig kazlakban állnak holttestek a hullaház körül."

Figyelmeztetés! Az alábbi cikk nem tudományos tájékoztatás, hanem összeollóztuk a feltüntetett portálokból!


A "szerencsésebbeknek" az vetett véget a szenvedésüknek, ha belefulladtak a saját tüdőváladékukba. Rosszabbul azok jártak, akiknél másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladás fejlődött ki, mert ez kezelhetetlen volt, így kényszerítve keserves halálküzdelemre (sok esetben nagy mennyiségű aszpirinnel igyekeztek orvosolni a fertőzést, mivel ekkoriban még nem léteztek antibiotikumok). Aki nem halt bele a betegségbe, annak maga a gyógyulás is rendkívül sokáig tartott, illetve sok túlélő élete hátralévő részében idegrendszeri gondokkal küszködött. - forrás: L!fe

Az 1918-as spanyol influenzajárvány első hivatalos eseteit a Kansas állambeli Camp Funston kiképzőtáborban rögzítették

Az 1918-as spanyol influenzajárvány első hivatalos eseteit a Kansas állambeli Camp Funston kiképzőtáborban rögzítették.

Az orvosok mindössze annyit tehettek, hogy a beteget ülő pozícióba fektették a tüdőben felgyülemlő váladékozás és a kezelhetetlen köhögés miatt. 

Spanyolnáthás beteget ápolnak a kórházban

Spanyolnáthás beteget ápolnak a kórházban

A spanyolnátha fertőzés ellen a mai napig nem létezik orvosság. 


 A betegek az 1. haditengerészeti kórház influenzaosztályon fekszenek

 A betegek az 1. haditengerészeti kórház influenzaosztályon fekszenek

A kékesfekete arcszín hamar lilássá változott, a betegek lába gyakran elüszkösödött. A korabeli gyógyászat nem igazán ismert vírusölő kezeléseket. Egy elmélet szerint bizonyos esetekben az 1918-ban alkalmazott módszerek komoly hatással voltak a fertőzöttekre, csak éppen nem a kívánt irányban, mert aszprinnel akár mérgezésekhez is vezethetett.


Bár az elmélet ellen szól, hogy a halálozási ráta nem tér el jelentősen azokon a területeken, ahol aszpirinnel próbálkoztak, mint azokon a területeken, ahol még nem állt rendelkezésre ez a gyógyszer. Ami viszont tény, hogy ekkor még nem alkalmaztak védőoltásokat az influenza ellen, így nyilván nem is vezethetett eredményre a járvány megfékezéséhez. 

1918 nyár: influenza által sújtott hadsereg

1918 nyarán influenza által sújtott hadsereg

Az egy évszázaddal előtti spanyolnátha genetikáját 2005-ben úgy sikerült vizsgálat alá vonni a tudósoknak, hogy Alaszkában megtalálták egy áldozat fagyott holttestét. Az ebből nyert mintákat majmokon tesztelték, akiknek halálához általában az vezetett, hogy immunrendszerük túlreagálta a vírussal való találkozást.


Kitörhet-e napjainkban is a spanyolnátha járvány?

A vírustörzsek általában évtizedekig fenntartják dominanciájukat az emberek között, a szakaszok általában egy-egy nagyobb járvánnyal kezdődnek. Ilyen volt például a 2009-es H1N1 járvány, ami 284 000 ember halálát okozta világszerte, ugyanaz az influenzatörzs csapott le, mint amelyik száz évvel ezelőtt a spanyolnáthát okozta. - írja az Index

A kezdeti történések is hasonlók voltak: a "megszokott" gyermek és idős áldozatok helyett az életerős fiatal felnőttek haltak meg leggyakrabban a betegségben. A normális influenzajárvánnyal szemben a 2009-es az 1918-ashoz hasonlóan nyáron is tombolt. És a kórokozó eredete is megegyezett az 1918-as gyilkos feltételezett létrejöttével: madár- vagy sertésinfluenza mutálódott oly módon, hogy immár nagy virulenciával tudta a levegőn keresztül is fertőzni az embereket. Rengeteg szakember rettegett 2009-ben attól, hogy megismétlődik 1918 borzalma, és hogy végül nem történt ez meg, leginkább a vakszerencsének, semmint mindenható tudományos vívmányainknak köszönhető. - írja a Magyar Nemzet


A kulcsmozzanat annak megértése, hogy az influenzavírus különböző gyorsasággal fejlődik madarakban, sertésekben, emberekben. 1918-ban csapatszállító hajók hozták el a vírust Európába, a fertőzés parányi cseppecskék útján terjedt, amelyek köhögés vagy tüsszentés során kerültek a levegőbe. 

Az a legvalószínűbb, hogy már léteznek olyan vírusok, amelyek jelenleg madarakban vagy sertésekben szaporodnak, de még nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy emberről emberre terjedjenek. Ilyen lehetséges pandémia-kiváltó okként tekintenek most bizonyos madárinfluenza-vírusokra Kínában. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy ezek a kórokozók valóban kiválthatnak egy világméretű járványt. - hangsúlyozta Silke Buda influenza-szakértő még 2018-ban a Blikknek


Két védőmaszkos nő beszélget a járvány idején: 1918

Két védőmaszkos nő beszélget a járvány idején. 1918.

A spanyolnátha története ma is fontos tanulsággal szolgálhat az emberiség számára. Az akkor elkövetett hibák tudatos elkerülésével, így rendszeres kézmosással, egészséges táplálkozással, védőoltások és antibiotikumok alkalmazásával sokat tehetünk azért, hogy a minden évben visszatérő influenzajárványok veszélyeit a minimálisra csökkentsük. - írja a Múlt-kor történelmi magazin


Aki szeretne tovább olvasni, hogy mi a különbség a koronavírus és a spanyolnátha között: A két vírus sem ugyanaz, a spanyolnátháé (lényegében influenzáé) "A" típusú (H1N1), most pedig koronavírus tombol. A statisztikákban egyelőre semmi hasonlatosság: egy évszázada milliók haltak meg öt földrészen, a jelenlegi világjárványban néhány ezren. - folytatás: Sonline

További felhasznált forrás: Wikipédia  

További felhasznált képek: Schuro blogja